Western lovagl�s

Sokan k�rdezik t�lem, mi�rt v�lasztottam a western lovagl�st. Vannak k�zt�k olyanok, akik egy�ltal�n nem ismerik �s k�v�ncsiak; vannak, akik szeretn�nek belev�gni, de m�g bizonytalanok; �s vannak olyanok is, akik sz�m�ra a western az, amikor a b�rkab�tos, chaps-es fick� western nyeregben yiiiihaaaa-zva elv�gtat mellett�k az erd�ben, aki nincs tekintettel se l�ra, se emberre. Mert van, aki ezt tapasztalta.

Legt�bb�nknek a filmekb�l ismert vadnyugat romantik�j�t jelenti a western. A nyerget, a kalapot, a szabads�g �rz�s�t, amikor a cowboy h�s�ges lova h�t�n ellovagol a lemen� nap ir�ny�ba.

B�r messze nem vagyok kompetens a t�m�ban, megpr�b�lom r�viden le�rni, mit is jelent a western – sz�momra.

 Feltehet�leg azt mindenki tudja, hogy a western st�lus a marh�k vagy egy�b �llatok k�r�li munk�kb�l alakult ki. Mexik�ban, �s Amerika d�li ter�letein hatalmas marhacsord�k �ltek. –kezdetben - szabadon, �s csak a rajtuk l�v� billogb�l tudt�k megmondani egy-egy elcsavargott bocir�l, hogy kihez is tartozik. Egy ilyen t�bb sz�z vagy m�g t�bb �llatb�l �ll� csord�t k�ptelens�g lett volna egy n�lunk honos p�sztor + p�sztorkutya p�rossal ir�ny�tani. L�h�ton viszont nagy t�vols�gokat is gyorsan meg lehetett tenni, hat�konyabban �ssze lehetett terelni a csord�t, �t lehetett hajtani �ket m�s ter�letre, le lehetett v�lasztani p�ld�ul egyes beteg egyedeket, be lehetett fogni �ket a billogoz�shoz, teh�t rengeteg munk�n�l volt sz�ks�g a l� seg�ts�g�re.

Tulajdonk�ppen t�bbr�l is van sz�, mint seg�ts�gr�l: l� ezekben a munk�kban kulcsszerepet j�tszott: gyorsnak kellett lennie, hogy terel�sn�l vissza tudja hajtani a sz�th�z� marh�kat; fordul�konynak �s robban�konynak, hogy k�vetni tudja az �llatok minden mozdulat�t. (A hagyom�nyos western fajt�k - quarter horse, appaloosa - gyakran egy�tt sz�letnek ezzel a „cow sense”-szel, vagyis �rzik a marha minden mozdulat�t, mint egy j� p�sztorkutya, aki a gazda utas�t�sa n�lk�l is – �nszorgalomb�l – fegyelmezi a r� b�zott �llatokat.) Teh�t egy k�nnyen tan�that�, izmos l�ra volt sz�ks�g, aki semmik�pp sem akad�lyozza a munk�t azzal, hogy ijedezik, vagy ellenszeg�l.

A lovas a l� h�t�r�l haszn�lta a lassz�t vagy m�s eszk�zt, teh�t egy kez�vel tudta csak fogni a sz�rat – ehhez a l�nak a lovas minden seg�ts�g�re vill�mgyorsan – automatikusan - kellett reag�lnia. A seg�ts�gek is ehhez alkalmazkodtak. A sz�rseg�ts�g a western st�lusban indirekt m�don hat – ez azt jelenti, hogy ha balra akarunk fordulni, akkor nem a bal sz�rat h�zzuk, hanem a laz�n l�g� jobb sz�rat �rintj�k a nyak�hoz (neck-reining) �s azzal ford�tjuk balra. Emiatt a sz�r s�lyos b�rb�l van (�ltal�ban), hogy a l� meg�rezze, ha hozz� �r. A zabla a m�r kik�pzett lovakon �ltal�ban fesz�t�zabla – ami a hiedelmekkel ellent�tben nem fegyelmez�sre val�, hanem arra, hogy a l� a legkisebb mozdulatokat is meg�rezze a fesz�t�karok emel� hat�sa miatt. A western nyereg spanyol/ mexik�i eredet�, �s legf�bb funkci�ja a biztons�g �s a k�nyelem (gondoljunk a napokig tart� terel�sekre) Nem hi�nyozhat r�la a nyeregszarv, ami eredetileg arra val�, hogy ha a cowboy meg akarja �ll�tani a meglassz�zott marh�t, akkor ne r�ntsa ki a nyeregb�l, hanem a sokkal stabilabb nyereghez legyen er�s�tve a lassz� v�ge, �s a l� s�lya tartsa meg az �llatot.

A st�lus l�nyege, hogy a lovat nem hajtjuk �s piszk�ljuk folyamatosan: ha megtette, amit k�rt�nk, akkor b�k�n hagyjuk – ez a jutalma. M�sik jellemz�je, hogy kev�sb� hangs�lyos a csizmaseg�ts�g �s a sz�rseg�ts�gnek is csak jelz��rt�ke van. Legnagyobb szerepe a tests�lyseg�ts�gnek van.

A mai western versenyek a hagyom�nyos, marh�val kapcsolatos munk�kat szimboliz�lj�k.

-A reining vagy western d�jlovagl�s a l� legkisebb seg�ts�gekkel val� t�k�letes ir�ny�t�s�t c�lozza meg.

-A cutting (lev�laszt�s a csord�t�l), a roping (lassz�z�s), a team penning (csoportos beker�t�s) a marh�k k�r�li munk�kr�l sz�l.

-A trail versenyen a feladat a terepakad�lyok lek�zd�se.

-A barrel racing (hord�ker�l�s) �s a pole bending (szlalomoz�s) a gyorsas�g �s fordul�konys�g versenye.

-Ezen k�v�l m�g sokf�le megm�rettet�s l�tezik, ahol a st�lust, a l� fel�p�t�s�t, az egy�ttm�k�d�st stb. d�jazz�k.

Egyre t�bb sz� hangzik el az �gynevezett „suttog�sr�l”, amit a westernb�l eredeztetnek, �s �gy t�nhet, hogy a l�bar�t belovagl�s �s kik�pz�s a western st�lus saj�tja. Ez csak r�szben igaz, ugyanis amikor a westernl� m�g val�ban munkal� volt, akkor megesett, hogy csak a nyereg volt �lland�, a lovak cser�l�dtek alatta. A cowboyok nem k�m�lt�k a „munkaeszk�zeiket”, hiszen rengeteg volt bel�l�k. A c�l a l� min�l egyszer�bb �s gyorsabb munk�ba �ll�t�sa volt. Nem volt id� a l� „lelk�re”. Term�szetesen voltak lovasemberek, akik m�r akkor is pr�b�lt�k megismerni a faj term�szet�t, �s ezt felhaszn�lva k�pezni �ket; ez az, ami ma �jra felfedeztek �s hirdetnek. De �n azt hiszem, a l�bar�t kik�pz�si m�dot nem lehet egyetlen lovagl�si st�lusb�l sz�rmaztatni, hiszen l�szeret� emberek mindenhol voltak/vannak.