Amerikai �get�

Marmagass�ga: 155-160 cm

Ez a fajta k�llem�t tekintve nem igaz�n sz�p, feje durva, nyaka magasan illesztett, k�z�phossz� �s igen j�l izmolt. Marja elmos�dott. H�ta feszes, fara izmos, szik�r. V�gtagjai szik�rak, nem t�l hossz�ak. Sz�ne �ltal�ban pej vagy s�t�tpej, de fekete, s�rga �s sz�rke sz�n�ek is lehetnek, kev�s jeggyel. Gyakori a d�s s�r�ny. Sz�v�s, kitart�, hossz� �let�, ellen�ll� fajta.

Az amerikai �get� kialakul�sa az 1800-as �vek elej�re tehet�, amikor a nyugat fel� v�ndorl� telepeseknek a kocsivontat�shoz gyors, er�s �s kitart� lovak volt sz�ks�g�k. A fajta �s�nek egy angol teliv�rt tekintenek, az 1780-ban, Angli�ban sz�letett Messengert, amelyet k�s�bb az Egyes�lt �llamokba sz�ll�tottak. Messenger volt a nagyapja annak a Hambletonian 10 nev� l�nak, amelyre visszavezethet� az �sszes ma �l� amerikai �get� l�. A fajta alapj�ul az angol teliv�ren k�v�l nortfolkiak, arabok, berberek �s k�l�nf�le poroszk�k szolg�ltak.

A fajta amerikai elnevez�se (standardbred) onnan ered, hogy 1879-t�l csak olyan lovakat vett�k t�rzsk�nyvbe, amelyek k�pesek voltak egy m�rf�ldet a standardk�nt meg�llap�tott 2 perc 30 m�sodpercen bel�l �get�sben megtenni.

A versenyeket kezdetben a v�rosok hossz� utc�in rendezt�k. Ez az oka annak, hogy sok amerikai v�rosban tal�lhat� Race Street elnevez�s� utca. Az els� �get�verseny egyes�let 1817-ben, Bostonban alakult meg. Az els� �get�p�ly�t pedig 1825-ben avatt�k New York-ban.

A szigor� teny�szt�si szab�lyok r�v�n a vil�g leggyorsabb �get�lova fejl�d�tt ki. A leggyorsabbak k�z�l ma is az a Dan Patch a legn�pszer�bb, amely 1 perc 55 m�sodperc alatt teljes�tette a m�rf�ldes t�vot, valamint Niatross, amely el�sz�r l�pte �t az 1 perc 50 m�sodperces hat�rt.

Az angol teliv�r ut�n a m�sodik legkedveltebb fajta. Szinte minden orsz�gban megtal�lhat�. Legh�resebb teny�szetei az USA-ban, Kanad�ban �s Sv�dorsz�gban tal�lhat�k.