Murakzi
Marmagassga: 170 cm
Klleme igen jellegzetes, feje s szemei nagyok, kiss csukafej. Hajlott ht, izmos far, ers lbak, bokaszrzet jellemzi. A szne ltalban srga, srnye s farka mosott. Kedves, egyttmkdo s aktv lknt ismert.
A hidegvr fajta Magyarorszg dli rszrl, a Mura vidkrl szrmazik, de ma mr haznkon kvl Lengyelorszgban s a volt jugoszlv kztrsasgokban is elterjedt. Kt f tpusa van, egy masszvabb felpts, ersebb, valamint egy kecsesebb, amely htasknt is bevlik. Kialakulsa a 19. szzad vgre s a 20. szzad elejre tehet, mikor nagy igny merlt fel ers igslovak irnt. Tenyszkrzetben percheronnal, ardennivel, nri lval s magyar flvrrel kereszteztk, st, mg arab csdrk is szerepet jtszottak a fajta kialakulsban. Ennek ksznhet, hogy a hidegvrektl szokatlan mdon a keleti vr is rvnyesl a tulajdonsgaiban: nemcsak ers, hanem gyors is. Ennek ksznheten nem csak mezgazdasgi munkra hasznltak, hanem a hadsereg szmra is nagy segtsget nyjtott. Olyan npszer volt a kt vilghbor kztt, hogy ekkor a magyar lllomny 1/5-t a murakzi alkotta. A II. Vilghbor alatt s utn azonban a fajta hanyatlsnak indult. Ehhez hozzjrult a tenysztsi irny megvltozsa is, fleg ardennieket rszestettek elnyben. Ennek kvetkeztben kicsi a valsznsge, hogy a fajta egyedszma jelentsen nvekedne. |