Amit a Fjord lovakr�l tudni kell!

Ez a rendk�v�l nyugodt �s bar�ts�gos, megnyer� k�lsej�, k�l�nlegesen j�indulat�, tanul�kony �s kellemes temperamentum� l�, melynek haz�ja Skandin�via, azonnal

a csal�d kedvenc�v� v�lik.

Kiegyens�lyozott term�szete miatt kiv�l�an dolgozik nyereg alatt �s fogatban is.

K�l�nleges j�r�sm�dja k�zkedveltt� tette a gy�gylovagoltat�sban.

 T�bbet a fjord lovakr�l

A fjord l� �s�nek a Sv�dorsz�g, Norv�gia, Finnorsz�g vonulat�ban csoportokban �lt PRZEWALSKI lovat tekintik. A Vikingekt�l jutott el Sk�cia nyugati szigeteire, Izlandra, majd eg�sz Skandin�vi�ba. Teny�szt�s�nek k�zpontja Norv�gia. A Norv�g Teny�szt�k�zpont (www.nfhr.com) teny�szt�si szab�lyzata szerint a fjord l� fajtatisztas�g�t, k�l�nleges t�pus�t meg kell �rizni. �gy a fjord l� kifejezett �rt�ke nagyfok� fajtatisztas�ga, amit 1864 �ta szigor� fajtatiszta teny�szt�ssel tartanak fenn.

FENOT�PUSA

A l�nak eg�szen saj�ts�gos az exteri�rje, amennyiben kiss� neh�z, de nem burkolt sz�raz feje van. Homloka lapos, szemei nagyok, f�lei k�z�phossz�ak, k�z�pmagas illeszt�s�, egyenes. Er�s torok�l jellemzi. A viking id�kt�l kezdve hagyom�nyosan a s�r�nyt 10 – 15 cm hossz�s�gban �velt form�ban ny�rj�k. K�z�phossz�, ink�bb lapos h�tba ny�l� mar jellemzi. H�ta hossz� amit az el�ny�s m�lhapakol�s miatt k�v�natosnak tartottak, amikor f� hasznos�t�si ter�lete a m�lhahord�s volt. �gy�ka k�zepes hossz�s�g�, er�s. Fara terjedelmes, gyakran oly annyira, hogy bar�zd�lt lesz. Megk�vetelik a szab�lyos l�b�ll�sokat �s a tiszta j�rm�dokat. Pat�i �pek, szab�lyosak, kem�nyek. Bottal m�rt magass�ga 133-146 cm, �vm�rete 170 – 190 cm, sz�r k�rm�rete 19 – 20 cm. A fjord l� sz�ne eg�szen saj�ts�gos. A k�z�ns�ges fak� valamelyik �rnyalat�t mutatja, ami az ut�bbi �vekben egyre vil�gosodik. K�l�n�s jellemz�je  a fekete (s�t�t) h�tsz�j, amelyik val�j�ban a tark�t�l indul, folytat�dik a s�r�nyben, h�ton �s a farok sz�rzet�ben.