Breton
Marmagassga: 152-163 cm
Tpust tekintve tmenet a hidegvr s melegvr kztt. Testalkata szgletes, zmk, szles. Feje kicsi, nyaka ers, rvid, marja elmosdott, hta szles, rvid, fara kerekded, szgye mly, mellkasa erteljesen dongs, lba szikr. Szne ltalban vrssrga vagy srgaderes, nha fak vagy pej, elvtve esetleg szrke.
Eredete mg a kelta idkre vezethet vissza, vltozatlan formban maradt fenn a kora kzpkorig. Leginkbb harci paripaknt hasznltk, a nehzfegyverzet lovagok megbzhat htasa volt. A keresztes hbork idejn a lovakat kelet vr fajtkkal kereszteztk. A kzpkor vgre kt f tpusa alakult ki, a sommier s az ebbl tenysztett rossier. A sommier tipikus mindenes l volt, a rossier elssorban htasl tulajdonsgokkal rendelkezik, tovbbra is elssorban a katonasg krben. A francia gyarmatostok rvn szak-Amerikban is megjelent. A XIX. szzadban jabb fajtkkal kereszteztk, tbbek kztt percheronnal, ardennivel s boulonnais-vel, amely jabb tpusok kialakulshoz vezetett. A draft breton rendkvl erteljes, a knnyebb s energikusabb postier sokoldaln hasznlhat tpus. A harmadik tpus, a corlay manapsg mr nagyon ritka, benne a hegyvidki pnin hasznlhat tpus. A harmadik tpus, a corlay manapsg mr nagyon ritka, nla a hegyvidki pnik hatsa rvnyesl. A bretonokat 1930-as vek ta kizrlag csakis fajtatisztn tenysztik.
Franciaorszg egyik legkedveltebb lova, Japnba, Olaszorszgba s Spanyolorszgba is exportlnak, igen keresett fajta. Mivel testtmeghez kpest nagy az ereje s a munkakszsge, ezrt a kisgazdasgok s ltetvnyek kedvenc lova. Mg ma is szigor teljestmnyvizsgn kell megfelelnie.
A legnagyobb ltszmban Bretagne-ban tenysztik. Kt jelents mnese a Lamballa s a Hennebont. |