Muszt�ng

Marmagass�ga: 140-150 cm

R�gi spanyol t�pus. Emberi befoly�s n�lk�l �rizte meg vad volt�t. Heves temperamentum�, er�s alkat� lovak, ez�rt neh�z a tart�suk �s a vel�k val� munka. Nincs r�luk �rv�nyes fajta le�r�s, mivel hatalmas ter�leten �n�ll�an, egyed�l a term�szetes kiv�laszt�d�s �ltal szab�lyozva szaporodik. T�bbs�ge az 500 �vvel ezel�tti spanyol l�ra eml�keztet, de a quarter fajt�val, valamint az angol teliv�rrel keresztezett �llom�nya is jelent�s.

A XVI. sz�zadi spanyol konkviszt�dorok �ltal az amerikai kontinensre vitt lovak lesz�rmazottjai. A spanyoloknak szok�sa volt az �jonnan felfedezett ter�leteken a h�zi�llatok szabadon enged�se, hogy azok term�szetes szaporulata v�sztartal�k legyen a k�s�bbi id�kben. A f�lvadon, vadon �l� lovak eredeti teny�szter�lete a Grand-foly� k�rny�ke volt, de k�s�bb �szak-Amerika m�s �llamaiban is nagy m�nesekk� szervez�dtek. 1819-ig minden emberi beavatkoz�s n�lk�l csak term�szetes kiv�laszt�d�s �ltal befoly�solva szaporodtak.

A feh�r ember, illetve a transzkontinent�lis vas�tvonalak �p�t�se tragikus fordulatot hozott a muszt�ngok �let�ben, a b�l�nyekkel egy�tt val�s�gos irt�hadj�rat �ldozataiv� v�ltak. Az ok kisebb r�szben volt a vonalak v�delme, a munk�sok h�ssal val� ell�t�sa, ink�bb az indi�nok ellehetetlen�t�se, a legel�ter�letek vad�llatokt�l val� „megtiszt�t�sa volt”. 1807-ben k�zel 7000 egyedet hajtottak a tengerbe, hogy ott megfulladjanak. Az 1828-30-as nagy kaliforniai sz�razs�g idej�n 40.000 muszt�ngot gyilkoltak le. A muszt�ngokat a vad�szok is irtott�k, hogy a sportvad�szat c�lj�b�l betelep�tett vadjuhoknak ne legyenek vet�lyt�rsai. A XX. sz�zad elej�n �llati takarm�ny c�lj�b�l l�tt�k �ket. 1924-ben naponta 500 muszt�ngot dolgoztak fel kutyaeledelnek.