Shire

Marmagass�ga: minimum 163 cm, de a 2 m�tert is meghaladhatja

A vil�g legnagyobb l�fajt�ja. A sz�ne t�bbnyire fekete, de gyakori a sz�rke �s el�fordul pej �s s�rga is. Az alapsz�nekn�l sokkal fontosabbak a fajt�ra jellemz� jegyek. Mind a n�gy l�b cs�nkt�l lefel� sz�rsek�ly, olykor harisny�s, esetleg feh�r l�b�. Nem ritka a feh�r fej� sem. Feje ar�nyos, gyakran enyhe kosfej, nyaka hossz�, v�llai d�ltek. Marja kifejezett, sz�gye izmos, h�ta k�z�phossz�, fara csapott. L�bai a hidegv�r�ek�hez k�pest hossz�ak, a l�bt� �s a cs�nk �z�lett�l lefel� hossz� sz�r�k bor�tj�k. A pat�k kifog�stalanok �s nagyok. M�rete ellen�re energikus �s j�indulat� seg�t�t�rs a mez�gazdas�gi munk�kban, vagy a v�rosi fogatok el�tt dolgozva. Mozg�sa j�, t�r�lel�, �get�se energikus. Nem szeret sokat v�gt�zni, de ugrani tud annyira, amivel egy k�nny� terepen elboldogul. A term�szete kedves, intelligens, szorgos.

Fajta t�rt�nete a k�z�pkorra ny�lik vissza �s az �ta is csak kis m�rt�kben v�ltozott. Mint katonai l� kezdte, a neh�z p�nc�los lovagok csatalovak�nt. Egy ilyen p�nc�los �riember t�mege teljes fegyverzetben ak�r 250 kg is lehetett, ez�rt volt sz�ks�g egy olyan er�s �s termetes l�ra, aki el tudja a csat�ba sz�ll�tani. A teny�szt�se sor�n az �jkorban is a m�ret n�vel�se volt az egyik legfontosabb szempont. T�rt�nete sor�n a fajta mindig is eleg�ns k�ls�vel rendelkezett, rendelkezik. Az eredeti shire t�pust csak K�z�p-Angli�ban �rizt�k meg.

Az ut�bbi id�ben egyre elterjedtebb� v�ltak a szabadid�lovasok k�r�ben. J�l haszn�lhat� egyes �s t�bbes fogatban is, j�l idom�that� �s terepen is sz�vesen megy. Megb�zhat� ig�sl�, de egyre elterjedtebb k�rben haszn�lj�k showm�sorok bemutat�lovak�nt.