Haflingi lovak Magyarországon Szántó Imre A kistermetű, mokány "szőkét" századunk elején csak Észak- és Dél-Tirol területén ismerték. Tenyésztése 1945 után óriási lendületet vett, és ma már körülbelül 250 000 egyedből álló az állomány. A tengerentúlra 1958-ban kerültek az első egyedek, ahová ma is intenzív exportálás történik a fajta fő tenyészterületéről, Ausztriából. Az aukciókon évente átlagosan 50-60 haflingi csikó kerül értékesítésre az USA-ba, Kanadába, Brazíliába, Ausztráliába, Új-Zélandra.

Barewalls.com

Az ázsiai és arab országokba az ottani teherhordó fajták javítására vásárolták őket, mert a hegyi sziklás terepen állta a versenyt az öszvérekkel és a helyi kisló fajtákkal. Magyarországra az Állattenyésztési Kutatóintézet hozta be az 1960-as években, hogy a muraközi fajta regenerálásában végezzen velük kísérletet. A 90-es évektől a Póni és Kislótenyésztő Országos Egyesület vette védőszárnyai alá a fajtát, ahol osztrák és német tenyésztési szabályzatra alapozva került kidolgozásra, majd 1998 januárjában elfogadásra a Magyar Haflingi Tenyésztési Szabályzat. Az ország jelenlegi haflingi állománya mintegy 60-70 egyedre tehető. Ausztriában, de hazánkban is a fajta két típusát tenyésztik, a sportos és a tömegesebb változatot. A Hafling Világszövetség Az 1976 óta működő, ebbs-i székhelyű Haflingi Világszövetség 2000. június 5-én megtartott kongresszusán Magyarországot is felvette tagjai sorába. Így a Haflingi Világszövetségnek jelenleg 17 ország tagja (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Ausztrália, Egyesült Államok és Kanada). Ugyanezen kongresszuson a világszövetség elnökévé választotta Johannes Schweisgut urat, aki édesapjától, Otto Schweisguttól vette át e megtisztelő címet. A 2000. júliusában Gyulán megrendezett Póni és Kisló Fesztiválra Johannes Schweisgut úr elfogadta a meghívást, és aktívan közreműködött a felvezetett haflingi kancák, mének és csikók tenyészbírálatában. Ma a tenyészcél a modern haflingi lófajta kialakítása szelekciós módszerrel. Mindazokat az egyedeket, amelyek nem felelnek meg a sport, túralovaglás, fogatolás és egyéb, a szabadidő-lovaktól megkívánt követelményeknek, a tenyészvizsga során csak az alsó ponthatáron bírálhatja a bizottság. Árverések Már néhány évvel ezelőtt lehetőségem volt részt venni Tirolban és Németországban haflingi csikó árveréseken, melyeknek varázsa az érdeklődők, nézők, tenyésztők és vásárlók tetszésnyilvánításával magával ragadta a másfajta lovak iránt elkötelezett résztvevőket is. Hogy miért nem kerülhetett ez a fajta előbb a magyar lótenyésztők tulajdonába, annak talán oka lehet az is, hogy nálunk ma még sajnos gyakran találkozhatunk az általánosító, lekicsinylő "pónik" megjelöléssel, ami alatt minden kisméretű lovat értenek; a fajta felületes, szűk körben való ismertsége; de az is, hogy a hobbilótartás feltételei nálunk nem voltak meg, valamint hogy a haflingi lovak ára a fizetőképes kereslet fölé nőtt. Egy-egy külföldi aukción a választási kancacsikók 180 000 és 4,5 millió Ft közötti értéken cserélnek gazdát. A magyarországi kancacsikó árak pl. 1997-ben 145-180 ezer Ft között alakultak. Ezeket az árakat a nyugati haflingi egyesületek erősen védik, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tagok csikói, lovai minél magasabb értéken kerüljenek eladásra. Ezt a védőszárnyat természetesen csak korrekt tagság, tenyésztők fölé lehet borítani, akik partnerek a fajta kultúrtörténeti és genetikai értékének képviseletében. Használhatóság A nyugati országok példáján tanulva a hazai kisló fajtáknak is részt kell venniük az itthoni, majd később a nemzetközi lovaséletben, lovasversenyeken. Kategóriájuknak megfelelő ugró, fogat és lovas ügyességi pályák megépítésével megteremthető e fajták versenyeztetése lószerető közönségünk gyönyörére, szórakoztatására. Ebbsben alkalmam nyílt egy huszonhét számból álló show-programot végignézni, amelyben mintegy háromszáz tenyészkancát és számos mént csodálhattunk meg a modern haflingi ló tükrében bemutatva. Az egyik számban két haflingi mén - hat és nyolc évesek - kitartásos magasugratásban mutatkozott be. A programot végül 155 cm-es magasságon fejezték be úgy, hogy közben egyetlenegy hibát vétettek - egyikük 135 cm-nél egyszer leverte a rudat. Egyedi jelölés A fajta egyedi jelölését országonként különböző testrészen végzik, így Ausztriában bal lapockán, Németországban bal combon. Magyarországon a 4-10 hónapos csikók bélyegzése a köztenyésztésű lovaknál szokásos módon történik, majd az egyesületi állományba kerülés elbírálásakor a tenyészállományba került haflingi kislovak a bal tomporra megkapják a fajta azonosító jelét. Tartás, takarmányozás Az Alpok hegyi legelőire tavasszal kezdik felhajtani - a nyár közeledtével egyre magasabbra - a lovakat. Az ősz beálltával az alacsonyabban fekvő legelőkre terelik a ménest, hogy a hideg tél széltől védett, száraz helyen találja őket. Tapasztaltam, hogy csendes, esős, havas időben szívesen töltik idejüket a szabadban, de ha ez széllel párosul, behúzódnak a száraz, fedett helyükre. Takarmányozásukkal szemben ugyanazt az igényt támasztják, mint bármely más fajta. Abrak nélkül könnyen kialakul a "szalmahas", elvesztik kecsességüket, igaz rá, hogy jó legelő típus - de hát melyik ló nem az, ha nincs túletetve. Jelenkorunk lótartásában nem szabad megfeledkeznünk az állategészségügyi előírások betartásáról, vakcinázási programról és mindezek szakszerű nyilvántartásáról sem. A szőke szépség elindult világhódító útjára, és most már hozzánk, magyar tenyésztőkhöz is eljutott, ahol eddig csak könyvekből csodálhattuk a tiroli kis mokányt. E fajta tenyésztését minden lószerető embertársamnak szívből ajánlom, mert szépségükkel, kedvességükkel, szeretetigényükkel sok örömet szereznek mindnyájunknak. (E cikkben részleteket olvashattak a szerző a Kistermelők Lapja 1998. januári számában megjelent írásából is. A fotók a szerző felvételei.)