Díjugratás

A látványos, verhető akadályokkal megépített pályán lebonyolított díjugratás alapelvei szintén a tereplovaglásra - illetve vadász-lovaglásra - vezethetők vissza: a XIX. században Nyugat-Európa előkelő köreiben a lóháton kutyafalkával űzött vadászat igen nagy népszerűségre tett szert. (Hazánkban e mellett kedvelt volt a két agárral űzött agarászat is.) A vadászatok alkalmával sokszor kellett természetes terepakadályokat átugratni, így egyre fontosabb lett, hogy a lovak és a lovasok baleset nélkül tudjanak akadályokat ugratni. A lovak képessége-inek elbírálásának és a lovasok megfelelő kiképzésének igénye hozta létre a díjugrató sportot. Az ugrás jellegzetes stílusa viszont csak a XIX. és XX. századok fordulóján alakult ki.
Az első magasugró és távolugró lovas versenyt 1864-ben rendezték Írország fővárosában, Dublinban, kifejezetten vadászlovak kipróbálása céljából, az első igazi díjugrató verseny 1866-ban volt Franciaországban. A XIX. századi ugratási stílus sok tekintetben különbözött a maitól. A lovas nem könnyítette a ló mozgását, nem emelkedett fel a nyeregben. tovább...