EGY�B - MAGYARORSZ�GON TENY�SZTETT - L�FAJT�K

EREDETE

Az angol teliv�r l� kialakul�s�t h�rom t�nyez� az angol �llatteny�szt�si kult�ra, a l�versenyz�s �s a kedvez� k�rnyezeti felt�telek szerencs�s egy�tthat�s�nak k�sz�nhetj�k. Az �si kelta lovak angliai lesz�rmazottja az angol �s �r szigeteken �shonos galloway keleti m�nekkel val� teny�szt�se r�v�n alakult ki az a szil�rd szervezet�, kitart� gyors l�t�pus, amely az angol teliv�r fajta kiindul� �llom�ny�t jelentette. K�l�n�sen a XVI-XVII. sz�zad volt a keleti befoly�s kora, �s ez id� alatt mintegy 160 m�n �rkezett Keletr�l Ar�bi�b�l, T�r�k-orsz�gb�l �s Berberiszt�nb�l. Ezek k�z�l h�rom a t�r�k�kt�l zs�km�nyolt �s 1687-ben Angli�ba k�ld�tt Berley Turk, az 1706-ban Ar�bi�ban v�s�rolt Darley Arabian �s a kalandos k�r�lm�nyek k�z�tt Angli�ba ker�lt Godolphin Arabian (egyes forr�sok szerint Godolphin Barb) alap�tott olyan vonalat, hogy lesz�rmazottaik a modern teliv�rteny�szt�sben is fennmaradtak. A t�bbi m�nvonal fokozatosan elt�nt a sz�rmaz�si t�bl�kr�l �s ma elmondhat�, hogy valamennyi angol teliv�r apai �gon e h�rom m�n valamelyik�re vezethet� vissza.
Magyarorsz�gon az angol teliv�r meghonos�t�sa Sz�chenyi Istv�n �s Wessel�nyi Mikl�s nev�hez f�z�dik. Sz�chenyi 1815. okt�ber 19-�n megkezdett els� angliai �tj�n felh�vja a hazai k�zv�lem�ny figyelm�t az angliai l��llom�nyra �s a l�versenyz�sre. 1816-ban 21 lovat v�s�roltat, s ezt tov�bbiak k�vetik. 1822-ben Wessel�nyi Mikl�ssal egy�tt 19 lovat �s 2 csik�t v�s�rolnak. Ugyanezen �vben kezde-m�nyezik a hazai versenyek megszervez�s�t, 1824-ben l�tre is j�n a „P�lyafuttat�si T�rsulat”. Az els� magyarorsz�gi m�nesk�nyvet 1832-ben adt�k ki.
A magyar teny�szt�s� teliv�rek legjobb eredm�nyeiket a XIX. sz�zad utols� negyed�ben �rt�k el az Epsom Derby nyer� Kisb�r �s az 54 versenyben veretlen „csodakanca” Kincsem eredm�nye mindm�ig megd�nthetetlennek l�tszik. Az ut�bbi id�kben Imi (1953) �s Imperi�l (1960) verseny- �s teny�szeredm�nyei voltak kiemelked�ek.

JELLEMZ�I

Atl�tikus alkat�, feje sz�raz, a m�sodlagos ivarjelleg kev�sb� kifejezett. Nyaka hossz�, egyenes, a baltav�g�s kifejezett, a mar hossz�, izmos, kiemelked�. H�ta k�z�phossz�, az �gy�k feszes. Fara hossz�, j�l izmolt, gyak�an egyenes. Mellkasa ink�bb m�ly, mint dong�s. Lapock�ja j�l izmolt, d�lt. V�gtagjai szik�rak, igen j�l inaltak. Cs�dje hossz�, esetenk�nt puha. L�b�ll�sa el�l gyakran franci�s, h�tul nyitott cs�nkok jellemz�ek. Mozg�sa lapos, t�rt nyer�, k�l�n�sen v�gt�ban halad�s. E j�rm�dban a vil�g leggyorsabb lova. Sz�ne t�lnyom�r�szt pej, emellett s�rga, fekete �s sz�rke is el�g nagy gyakoris�ggal fordul el�.

M�retei:
marmagass�ga bottal m�rve: 150-170 cm,
sz�rk�rm�rete: 18-22 cm.
M�reteit tekintve a fajt�n bel�l igen nagy v�ltozatoss�got tal�lunk.

HASZNOS�T�SA

Els�dleges hasznos�t�si ir�nya a l�versenyz�s. A fajta szelekci�ja a gyorsas�gra �p�l. A galopp p�ly�kon az eg�sz vil�gon angol teliv�r lovak versenyeznek. E mellett a military sport�gban �s a lovassport egy�b ter�letein is nagy sz�mban tal�lunk teliv�reket �s teliv�r lesz�rmazottakat. Mindezek alapj�n kijelenthet�, hogy angol teliv�r n�lk�l sportl�teny�szt�s ma m�r elk�pzelhetetlen. A f�lv�rteny�szt�sben alkalmazand� teliv�rn�l elengedhetetlen a nagy r�ma, er�s csontozat, az el�g magasan illesztett j�l �velt nyak, a nyugodt v�rm�rs�klet, a j� idegrendszer. E c�lra a fajt�n bel�l k�l�n vonalak alakultak ki, amelyek ezeket a tulajdons�gokat megb�zhat�an �r�k�tik is.
Gyors fejlõd�s, a k�t�ves teliv�rek m�r versenyeznek. Szervezeti szil�rds�ga, gyorsas�ga, kitart�sa, nagy vit�lkapacit�sa r�v�n kit�n� regener�tor minden esetben, ahol a teljes�tm�ny n�vel�se a c�l. Gyors fejl�d�se viszonylagos ig�nyess�ggel p�rosul, teny�szt�se csak j� k�rnyezeti felt�telek megl�te eset�n lehet eredm�nyes.

�LLOM�NYA

A vil�g legelterjedtebb kult�rfajt�ja. Az angol m�nesk�nyv 18600 kanc�t regisztr�l, a k�l�nb�z� orsz�gok nemzeti m�nesk�nyveiben nyilv�ntartott kanc�k sz�ma megk�zel�ti az 1 milli�t. A hazai �llom�ny 800 kanca, �s kb. 400 l� �ll rendszeresen galopp tr�ningben. Az angol t�rzsk�nyveket tradicion�lisan az angol Wetherby c�g vezeti. A nemzetk�zi t�rzsk�nyvez�s �s a t�rzsk�nyvbe ker�l�s szab�lyait az International Sud Book Comitee (ISBC) �rja el� �s ellen�rzi. A Magyar M�nesk�nyv Vezet�s�g az Orsz�gos Mez�gazdas�gi Min�s�t� Int�zet l�teny�szt�si oszt�ly�n bel�l m�k�dik, a teny�szt�si munk�t az Angol Teliv�r Teny�szt�k Magyarorsz�gi Egyes�lete fogja �ssze.