Bajor melegvr
 Marmagassga: 165-170 cm
Kllemre jellemz a nemessg, a nagy rma, a pontos kllemi felpts. Feje nagy, nyaka elegnsan velt, kzphossz, kzpmagasan illesztett, marja kifejezett, mellkasa mly, hta kzphossz, ers, fara hossz, szles. A tarka kivtelvel minden szn megengedett. Energikus, trlel s elasztikus mozgs l. Kiemelked tulajdonsga a kisignysg, a jindulat s a hossz lettartam.
Bajororszg szmt Nmetorszg egyik legnagyobb ltenyszt hagyomnyokkal rendelkez tartomnynak. Innen szrmazik a mr kipusztul flben lv rottal is, a kereszteshbork htasa.
A fajta tenysztse a XVI. szzadban kezddtt, amikor V. Albert herceg mneket hozott bajororszgi kolostorokba, elssorban Asbachba s Griesbachba. A cl egy hadra is foghat knny htasl kialaktsa volt. Az 1800-as vekig fleg holsteini mneket, a XIX. szzad els felben angol flvr, arabot, anglo-normann s norfolki lovakat vontak be a tenysztsbe. A XIX. szzad msodik felben a tenyszts kzpnehz melegvr l irnyba vltozott. A XX. szzad kezdetn az oldenburgi mnek nemest hatsa rzdtt. A II. vilghbor utn a tenyszcl jbl vltozott s a sokoldal hasznlatra alkalmas, harmonikus felpts l kerlt eltrbe. Az 1980-as vektl a sok clra alkalmas, teljestmny orientlt sportl lett a cl, ezrt angol telivrrel, hannoverivel s trakehneni mneket vontak be a tenysztsbe. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
