Magyar sportl�

EGY�B - MAGYARORSZ�GON TENY�SZTETT - L�FAJT�K

EREDETE

1958-62 k�z�tt a magyar mez�gazdas�g szerkezet�ben d�nt� jelent�s�g� v�ltoz�s zajlott le. Az addig alapvet�en kisparaszti gazdas�gokra alapozott mez�gazdas�gi termel�s nagy�zemiv� v�lt, ami igen nagy-m�rt�k� l�tsz�mcs�kkent�st ered-m�nyezett. Ezzel egyidej�leg megfogalmaz�dott a megmarad� l�-�llom�ny �jszer� hasznos�t�s�nak ig�nye, a sport, els�sorban a d�jugrat�s eredm�nyess�g�nek n�vel�se c�lj�b�l. Fenti c�lnak �rdek�ben Mez�hegyesr�l az ott kialakult hagyom�nyos fajt�k (n�niusz, gidr�n, furioso-north star) t�rzs�llom�ny�t m�s m�nesekbe telep�tett�k �t, �s Mez�hegyesen vegyes sz�rmaz�s�, de t�lnyom�r�szt a sportban kipr�b�lt kanc�kb�l egy �j sportl� m�nest alap�tottak. Ezeket a kanc�kat f�k�nt hannoveri, holsteini �s angol teliv�r m�nekkel fedeztett�k. A 70-es, majd 80-as �vekben egyre t�bb n�met, majd holland, belga �s francia import m�n ker�lt a magyar sportl�teny�szt�sbe, s m�ra m�r elmondhat�, hogy szinte valamennyi Eur�p�ban elismert sportl� vonal k�pvisel�i megtal�lhat�ak a magyar sportl� �llom�nyban.
A magyar sportl� fajta a hagyom�nyos magyar fajt�knak a nyugat-eur�pai sportl� fajt�kkal folytatott fajta�talak�t� keresztez�s�nek eredm�nye.

JELLEMZ�I

A sz�les genetikai variancia ellen�re az �llom�ny k�llemileg viszonylag egys�ges, hiszen a felhaszn�lt fajt�k teny�szc�lja is hasonl�. A k�v�natos egyedekre jellemz� k�llemi alakul�s a nagy r�ma, a testt�meggel ar�nyos, egyenes fej, sz�les homlok �s tark�, k�z�pmagasan magasan illesztett, hossz�, j�l �velt nyak, elmos�dott baltav�g�s, hosszan h�tbany�l� k�z�pmagas mar, k�zepes hossz�s�g�, de j�l izmolt h�t, r�vid, feszes �gy�k, terjedelmes far, el�g m�ly, k�zepesen dong�s mellkas, terjedelmes iz�letek, t�bb�-kev�sb� szab�lyos l�bszerkezet. Gyakori hiba a standardn�l kisebb marmagass�g, a nem el�g nemes fej, a laza csontalap, a nem el�g terjedelmes cs�nk, a l�bszerkezetbeli hib�k, a k�v�natosn�l kevesebb mozg�s. Valamennyi kanc�t a m�nesk�nyvbe ker�l�s el�tt k�llemileg min�s�tik, �s csak a legal�bb 50 pontot el�rtek ker�lhetnek a m�nesk�nybe val� felv�telre. M�nekn�l a teny�szt�sbe v�tel hat�ra 75 pont.

M�retei:
marmagass�g bottal: 165-170 cm,
szalaggal: 177-183 cm,
sz�rk�rm�ret: 21,5-23 cm.
Sz�ne leggyakrabban pej, de b�rmely m�s sz�nben is megengedett.

HASZNOS�T�SA

A magyar sportl� fajta els�dleges c�lja a h�tas, f�k�nt a d�jugrat� sportra alkalmas l� teny�szt�se. Emellett a lovassport t�bbi �ga sz�m�ra is ker�lnek ki a fajt�b�l megfelel� egyedek. A k�llemi b�r�lat mellett az ide�lis h�tasl� tulajdons�gokra ir�nyul� kipr�b�l�sok a m�n- �s kancavizsg�k valamint a versenyek sor�n t�rt�nnek. A vizsg�k sor�n k�l�n�s figyelmet ford�tanak a lovagolhat�s�g, a v�rm�rs�klet, a l�p�s, �get�s �s v�gta hossza, lend�lete, impulzusa �s szab�lyoss�g�nak m�r�s�re, az ugr�k�szs�g, -k�pess�g �s ugr�st�lus elb�r�l�s�ra szabadonugr� folyos�ban �s tesztlovassal.

�LLOM�NYA

A fajtafenntart� Magyar Sportl�teny�szt� Orsz�gos Egyes�let (MSLT) jelenleg mintegy 1700 kanc�t regisztr�l, a teny�szt�si enged�llyel rendelkezõ m�nek sz�ma a 200-at k�zel�ti. A m�nek k�z�tt jelent�s sz�mban tal�lhat� k�lf�ldi (f�k�nt n�met, holland, francia, belga) import, angol teliv�r, illetve az import m�neknek m�r Magyarorsz�gon sz�letett ivad�ka.

TENY�SZT� EGYES�LET

Magyar Sportl�teny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete
1087 Bp. Kerepesi u. 7.
Telefon: (1) 313-8679
Fax: (1) 2105-457